Mentő Nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár a hárompillérű nyugdíjrendszer fontos eleme, az állami nyugdíj és a magánnyugdíjpénztár mellett a nyugdíjas évek anyagi biztonságát szolgáló hosszútávú megtakarítási forma. Míg a magánnyugdíjpénztár törvényben előírt formában hivatott biztosítani a tagok nyugodt nyugdíjas éveit, addig az önkéntes pénztárban a tag - már adózott jövedelméből - tudja egyéni igényeinek megfelelően alakítani nyugdíjaskori jövedelmének nagyságát, nyugdíj-előtakarékosságként. (öngondoskodás).

Az a természetes személy, aki:

1. az Országos Mentőszolgálat alkalmazásában áll;
2. a 16. életévét betöltötte;
3. az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;
4. tagdíjfizetést vállal,
5. az a)-d) pontokon túlmenően a Pénztártag közeli hozzátartozói [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 . §. (1) bekezdés 1 pontja szerint].
6. az OMSZ alkalmazás megszűnését követően Pénztártagságát – a Tagdíj megfizetésével – fenntartja.

Tagsági viszony létesítése esetén Önnek ki kell töltenie a Belépési Nyilatkozatot. A Pénztár a nyilatkozatot 30 napon belül záradékolja. A záradékolás napja a tagsági jogviszony kezdőnapja. A Pénztár záradékolás után megküldi Önnek a Belépési nyilatkozatának a másodpéldányát, az Alapszabályt, valamint a Befektetési Politika kivonatát. A tagsági okirat tartalmazza a pénztári azonosító számot.

A pénztártag rendszeres tagdíjfizetést köteles vállalni, amelyen felül bármilyen összegű eseti befizetéseket is teljesíthet. A minimális tagdíj jelenleg havi 2.000,-Ft. A pénztártag a belépéskor vállalt tagdíját írásban bármikor módosíthatja, illetve azon felül bármikor teljesíthet eseti tagdíjbefizetést.

Nincs.

1. Munkáltatói hozzájárulással (illetmény 2%-a, 10 éven belül nyugdíjba vonulóknak 4%-a, lásd 40. OMSZ-MÖSZ megállapodás 5. pontja)
2. Átutalással (az Ön számlavezető bankjának adott átutalási megbízás alapján)
3. Postai csekken (amennyiben erre vonatkozó igényét a Pénztárnak jelzi)

A befizetések során mindig tüntesse fel a tagi azonosító számát.

A belépési nyilatkozat megküldésekor Önnek átlépési szándékát jeleznie kell a szükséges formanyomtatványunkon és megadnia az átadó pénztár nevét. Pénztárunk ezután megkeresi az átadó pénztárat, megküldi a Befogadó nyilatkozatot, és intézkedik az Ön pénztári számlaegyenlegének átutalása érdekében. Az átutalt összeg teljes egészében az Ön egyéni számlájára kerül.

Írásban, levél, fax vagy e-mail formájában. Amennyiben névváltozását kívánja bejelenteni, bejelentéséhez csatolnia kell személyi igazolványa, illetve az erről szóló okirat másolatát.

Fedezeti tartalék (95,5%): A tag befizetésének az a része, amely a tag saját, névre szóló, egyéni számlájára kerül. A szolgáltatás (járadék vagy egyösszegű kifizetés) fedezetére használható, illetve erre terhelhető az átlépési költség pénztárváltásnál. Hozam elérése érdekében a pénztár befekteti a tagok vagyonát. A tagok vagyonának védelme érdekében a törvény szigorú szabályokat tartalmaz a befektetési portfólió összeállítására vonatkozóan. A korlátok garantálják, hogy a befektetések döntő hányada állampapírban, és államilag garantált értékpapírokban kerüljön elhelyezésre. A fedezeti tartalék hozambevételei negyedévente kerülnek jóváírásra a tagok egyéni számláin. A hozam felosztása a számlákon tőke és időarányosan történik.

Működési tartalék (4%): Ez az összeg fedezi a nyugdíjpénztár működésével kapcsolatos költségeket (nyilvántartás, tagokkal történő kapcsolattartás, stb.)

Likviditási tartalék (0,5%): Általános tartalék a fizetőképesség fenntartására, és a befektetési kockázatok kiküszöbölésére. A közgyűlés döntése alapján a likviditási tartalék egy része vagy egésze átkerülhet a fedezeti vagy működési tartalékba.

2019-től a munkáltatói hozzájárulásként juttatott összegek (s ugyanígy az eddigi támogatásként adott összegek is) bérként adóznak. Ez azt jelenti, hogy ezen összeg is a munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles, vagyis a juttatónak (munkáltatónak/támogatónak) a szándékolt összegből a magánszemélyt (pénztártag munkavállalóját) terhelő szja előleg (15%) és egyéni járulékok levonások utáni nettó összeget kell teljesítenie/átutalnia a pénztár felé, és azután a szociális hozzájárulási adót (17,5%) is meg kell fizetnie természetesen/sajnos. Lásd Szja tv. 9. § (3b) bekezdése: „Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulás, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adomány esetében bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget (így különösen a bérként számfejtett összeget) kell figyelembe venni, azzal, hogy a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető levonja.” Az Szja tv. 44/A. §. (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanakkor a munkáltatói hozzájárulásként a pénztárba beérkező (nettó) összeg is alapját képezi 2019-től az adójóváírási lehetőségnek.

Az egyéni és a munkáltatói tagdíjakat a beérkezés napjával könyveli pénztárunk a munkáltatói adatszolgáltatás beérkezését követően.

A fedezeti tartalék hozambevételeit negyedévente kell jóváírni a tagok egyéni számláján. A hozam felosztása idő-, és tőkearányosan történik az egyéni számlák között. A Mentő Önkéntes Nyugdíjpénztár negyedéves hozamfelosztást alkalmaz, a hozamokat a negyedév utolsó napját követő 45. napon könyveljük az egyéni számlára a vonatkozó negyedév utolsó napjával megegyező kamatdátummal.

A törvény meghatározza, hogy a pénztár vagyonát milyen befektetési formákban tarthatja, és megszabja ezek arányát is. A tagok vagyonának védelme érdekében a törvény szigorú szabályokat tartalmaz a befektetési portfolió összeállítására vonatkozóan. A korlátok garantálják, hogy a befektetések döntő hányada állampapírban és biztonságos értékpapírokban kerüljön elhelyezésre. A pénztár Igazgatótanácsa által elfogadott Befektetési Politika kivonata honlapunkon megtalálható.

• halálával, a halál napján,
• a nyugdíjszolgáltatás maradéktalan kifizetésével,
• 10 éves tagsági viszonyt követő kilépéssel,
• a pénztártag átlépésével más pénztárba,
• a pénztár jogutód nélküli megszűnésével,
• kizárással.

Amennyiben Ön elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy saját jogon nyugellátásra válik jogosulttá, úgy egyösszegű kifizetés vagy járadékszolgáltatásként kérhet szolgáltatást. Abban az esetben, ha Ön saját jogon válik nyugellátásra jogosulttá, de tagsági jogviszonya a pénztári teljesítés évét megelőző második adóévnél nem régebbi, úgy a szolgáltatás adómentesen csak a 3 évnél hosszabb időtartam után teljesíthető.

Az önkéntes pénztári fedezeti számlán összegyűlt összegre haláleseti kedvezményezettet lehet megjelölni. (Ennek hiányában a tag törvényes örököse(i) örökli(k) az itt lévő vagyont.) Öröklés esetén a pénztártag követelése nem része a hagyatéknak, ebből következően adó és illetékmentes. A törvényes örökös, vagy a kedvezményezett az örökölt összeget egy összegben felveheti, vagy annak saját nyugdíjpénztári számlájára történő átvezetését kérheti, így később magasabb összegű nyugdíjszolgáltatást kap.

A nyugdíjkorhatár elérése előtt Ön legkorábban a 10 éves várakozási idő letelte után kérhet kifizetést. Ebben az esetben a várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben a kifizetésre kerülő tőkerész 100%-a adóköteles jövedelemnek minősül, a második évben 90%-a, a harmadik évben 80%-a, míg a várakozási idő letelte utáni 11. évben (a tagsági viszony 21-dik évében) a kifizetés teljes egészében adómentesen vehető igénybe. Jelenlegi jogszabályok értelmében a hozamrész adómentes. Ha a tag csak az egyéni számlán jóváírt hozamot veszi fel, tagsági viszonya fennmarad a további tagdíjfizetés lehetőségével. A 10 éves várakozási időt követő nyugdíjpénztári kifizetések adózási szabályairól a 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. § (8). bekezdése és az 1998. évi LXVI. egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezik. VÁLTOZÁS: a 2013 január 1. után belépő pénztártagok esetén a nyugdíjszolgáltatás a 10. adóévet megelőző kifizetése esetén adóköteles. (SZJA törvény 1. sz. melléklet 6.5. pont)

„Várakozási idő (10 év) leteltével megnyíló - nem nyugdíjszolgáltatásnak minősülő - kifizetési igény bejelentőlapja” és „Azonosítási adatlap” nyomtatványok. Lehetőség szerint csatolni kell a nyomtatványok mellé a személyi igazolvány és a lakcímkártya másolatát.

Három éves tagsági jogviszony megléte esetén tagi kölcsönt igényelhet a pénztártag.

Tagi kölcsönt az a pénztártag igényelhet, aki legalább 3 éve létesített tagsági jogviszonyt és az elmúlt 1 évben nincs tagdíjhátraléka. A tagi kölcsön összege maximum az egyéni számla egyenlegének a 30%-a. A Pénztár a tagi kölcsönt – a kölcsönszerződés megkötésekor érvényes – jegybanki alapkamattal azonos kamattal, de minimum 3%-kal folyósítja. Futamidő 1 év. A tőkeösszeg visszafizetése egy összegben válik esedékessé a futamidő végén.

Egy személy egyszerre több önkéntes nyugdíjpénztárban is létesíthet tagsági jogviszonyt. Az önkéntes pénztár tagja bármikor átléphet másik nyugdíjpénztárba, ezt a befogadó pénztárnál szükséges írásban jelezni.

A pénztár nagy hangsúlyt helyez a pénztártagokkal való folyamatos kapcsolattartásra. Évente egyszer a tárgyévet követő június 30-ig egyéni számlaértesítőt küldünk tagjaink részére. Pénztárunk az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges adóigazolásokat tárgyévet követő január 31-ig köteles postára adni. A pénztártag ezen kívül írásban kérhet rendkívüli tájékoztatást is egyéni számlájáról, amit a pénztár 15 napon belül a nyilvántartásban szereplő lakcímre küld meg.

Az értékelési különbözet (ÉK) olyan számviteli fogalom a nyugdíjpénztári jogszabályokban, amely a hozamhoz hasonlóan a befektetések eredményének kategóriájába tartozik. Az ÉK és a hozam tartalmilag eltér egymástól, ugyanis az ÉK a pénzügyileg még nem realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget és járó, de még meg nem kapott kamatot, osztalékot is tartalmazza, a hozam viszont csak a már pénzügyileg realizált nyereséget, veszteséget, kamatot, vagy osztalékot mutatja ki. Az értékelési különbözet számítása úgy történik, hogy minden negyedévben a pénztári befektetéseket (minden egyes értékpapírt) a jogszabályi előírások alapján a negyedév utolsó napján mért piaci árakon be kell „értékelni”. Az értékpapírok aktuális piaci áron történő értékelése és az értékpapírok nyilvántartási értéke közötti különbséget tekintjük értékelési különbözetnek. Ha a nyilvántartási (beszerzési) árakhoz képest a piaci árfolyamok csökkentek, akkor az ÉK negatív, ha növekedtek, akkor pozitív.